A Talajlevegőztetéssel az elmúlt 5 évben sikerült eljutnunk Magyarország minden régiójába. Magunk mögött tudhatunk több mint 1000 ha-nyi ültetvény kezelését, így a következő cikkben a megszerzett tapasztalatokat fogjuk górcső alá venni.
Elöljáróban nagyon fontos megállapítani, hogy országszerte nagyon keveset tudunk a talajról, a talajban lejátszódó reakciókról, ok-okozati tényezőkről. Mindezek következtében sajnos sokszor nem is tekintünk úgy a talajra, mint esetleges problémaforrás avagy a hatékony és precíziós gazdálkodásunk gátja.
Tradíció nélküli ültetvények:
Azokra az ültetvényekre használjuk ezt a kifejezést, amelyeket az elmúlt 10-20 év során telepítették jelenlegi helyükre, azt megelőzően lokálisan nem volt jellemző az adott kultúra termesztése. Gondoljunk csak bele, mennyivel nehezebb eredményesen gazdálkodni egy olyan fajtával, amelyet azelőtt soha senki nem próbált még azon a területen. Valószínűleg ha nincs hagyománya, annak valami oka van, tehát az első tanulságunk az az, hogy törekedjünk a terület specifikációt figyelembe véve kiválasztani a fajtá(ka)t. Amikor bodzák, diók és kajszik sorakoznak napraforgó-, repce-, és kukoricabirodalmak mellett, akkor nyugodtan keríthetünk valakit, akivel fogadást kötünk, melyik ültetvény viszi többre, hiszen belátható, hogy valamelyik számára nem optimálisak a feltételek.
“5×3-ra ültettük, ha pusztul, maradjon elég.”- miközben 20-30 Aranykoronás földjén jól látható az alultáplált, csenevész faalak, hiányos hajtásnövekedéssel. Meg sem merjük itt említeni az 5-6 AK-s homokon nevelt azonos évjáratú fák vitalitását…
Tradíciós ültetvények:
Ezeket az ültetvényeket a sok-generációs tapasztalat és a kollektív emlékezet helyezte oda, ahol jelenleg díszlenek. Igaz, hogy már nem azokon az alanyokon és nem az elvárható termelési kapacitással, de legalább alkalmas termőhelyeken.
Itt a terület ismerője jellemzően elhivatottabb, mindenről időben értesül a háza táján. Multifunkcionális figura, aki munkaszervező-gépész-kereskedő-könyvelő is egyszemélyben-egyenes következmény, hogy megy minden, de semmi sem tökéletes. A 2. generációs fiú már a kapu kulcsát sem ismeri fel, ami jelzi, hogy hamarosan még kevésbé lesz érezhető a szakértelem a magyar mezőgazdálkodásban.
Szőlő:
Még az ideális talajadottságú Tokaj-hegyalján sem mernek minden sort füvesíteni. Sőt, a füvesített sorokat 3 évenként váltogatják annak érdekében, nehogy végzetesen letömörödjön.
„ Minőségi bortermelésről ott beszélhetünk, ahol a talaj felső 5 cm-es rétege gyorsan felszárad.” / Frittmann János
Lehet ez homok, lehet ez kő; csak gyűjtse-adja a hőt és ne pangjon rajta a víz a kórokozók örömére. Villány és Tokaj legmenőbb borászainál is jártunk, ők a beltartalmi értékek (sav, cukor) növelése miatt is vették igénybe a Talajlevegőztetést.
Kérdések és válaszok
Nem szaggatja meg a gyökeret?– De igen, de csak azokat a mikroszálakat, amelyek nagyjából 30-70percen belül újra nőnek. Épp emiatt a megszaggatás miatt jut hozzá új tápanyagokhoz a gyökérzet, ugyanis kimozdul az addig tömör,savasodott és kizsigerelt környezetből.
Milyen sűrűn kell ezt csinálni?-Saját ültetvényünkben minden évben elvégezzük. Egy befektető ideális esetben nem várja meg, hogy a vásárolt kötvény, részvény értéke felére csökkenjen, mert utána már csak egy STOP LOSS sms-t küldhet a brókerének. Ezt a gondolkodást nagyon fontos elsajátítani a mezőgazdálkodásban is. Tehát ne várjuk meg, amíg kialakul a nem kívánt, terméketlen és tömörödött talajállapot, hanem még a termőkapacitását közel maximumon tartó ültetvényeknél Talajlevegőztessünk. Higyjék el, sokkal látványosabb és hatékonyabb a Talajlevegőztetés, ha nem a tömör sárból kell várat építenie.
Mikor lehet elvégezni a Talajlevegőztetést?– Bármikor. Egész évben alkalmas a munkavégzésre.
Biztosan hat ez?– Kérdezi a már 15 éve következetesen és szorgalmasan a tömörödés oldalán dolgozó gazda, aki látva a szomszéd pajtás +30%-os előző évi termését, elhívott minket. Azóta már nála is minden évben elvégezzük a Talajlevegőztetést.
Hogyan biztosított, hogy tényleg elvégzik a kiszámlázott munkát?– GPS nyomkövető rendszer és komoly elektronika teszi lehetővé, hogy utólagosan is pontosan visszakövethető a gép minden mozdulata.
Termesztéstechnológia, jövő
A levélen mutatkozó hiánybetegségeket lombtrágyával kezeljük. Ilyenkor a fánként kijuttatott hatóanyag 1 gramm alatti. A gyökérzóna 2-24 m3 talajt birtokol, ami 3-36 millió gramm. Mi az oka annak, hogy nem találtatjuk meg azt az egyetlenegy grammnyi anyagot a növényeink gyökérzetével, miközben a szomszédos napraforgó vidáman termi a 3,5 tonnát?
És ki a haszongazda akkor, amikor a hiányokat 4 hetente lombtrágyázásban részesítjük, így kezelve, de sosem gyökeresen megoldva a problémát?
A gondolkodó, nyitott szemmel járó gazdálkodók már beépítették a saját termesztéstechnológiájukba a Talajlevegőztetést. Legnagyobb örömünkre szolgál, hogy sokan tartják kötelező, kihagyhatatlan eszköznek. Ezzel tökéletesen validálják, érvényesítik a technológiát, elismerik a nagyfokú hatékonyságot.
Éppen ezért a jövőbe tekintve bizakodunk és büszkék vagyunk. Nemzetközi hálózat felépítésén dolgozunk, franchise rendszerben gondolkodva, hiszen az elmúlt 5 év tapasztalatai és Ti, akik hívtatok már minket, azt mondjá(to)k, hogy a világnak nagy szüksége van a Talajlevegőztető gépre. Nem utolsó sorban pedig jövedelmezőségét tekintve is nagyszerűen teljesít a gépkapcsolat, erre fogunk alapozni, amikor kiválasztjuk nemzetközi partnereinket.
Okos és eredményes gazdálkodást kívánunk!
Farago-Precision